Vajon miért van az, hogy olyan sokan kutyául szenvednek az iskolától és az oktatási rendszertől? Sokszor nem lehet tudni, kinek rosszabb, a pedagógusoknak vagy a gyerekeknek? Tényleg, miért nem értenek szót egymással?
A kecskeméti Piarista Iskolában egy éve coachok dolgoznak a gyerekekkel. Az iskola vezetése így próbálja kezelni a figyelemzavart, a tanulási problémákat és az agresszív viselkedést. Már mutatkoznak az eredmények, volt, ahol mérhetően nőtt a tanulmányi átlag.
Göntér Móni és Teleki Péter Pál, a kecskeméti Piarista Iskola tanára a tévében mesélték el, hogy: - a partneri, személyes odafigyelésen alapuló kapcsolat és törődés - az erőforrások és előrehaladások visszajelzése - a személyes érdeklődések és motivációk megkeresése, elismerése gyorsan pozitív változásokat hoznak - az iskolában is.
Tanáraink, képzéseink résztvevői és barátaink mesélnek arról, hogyan használják a brief coaching módszertárát a mindennapi gyakorlatban. Sorozatunk nyolcadik részében Göntér Móni, coach, coachképző, tréner, a Solutionsurfers csapatának tagja válaszol a kérdéseinkre.
Ügyfeleink (beosztottjaink, gyermekeink, beszélgetőpartnereink) néha mondhatnak olyan dolgokat, amelyeket megdöbbentőnek, felkavarónak, megengedhetetlennek vagy egyenesen elfogadhatatlannak találunk. Hogyan tarthatjuk meg mégis az ügyfelünkbe vetett hitünket és bíztató jelenlétünket ilyen esetben?
• Milyen hatással van egy-egy közösségre a megoldásfókuszú megközelítés? • Hogyan használható az iskolák mindennapi életében? • Mit tehetsz azért, hogy osztályod, csoportod kiegyensúlyozottabb, pozitívabb, támogatóbb és együttműködőbb legyen?
Kutatásunkban egy félnapos megoldásfókuszú, a kiégés megelőzését és az intézményen belüli együttműködés javítását célzó tanári tréning hatásait vizsgáltuk egy összevont általános iskolában.
Nem a hibákat javítják ki pirossal a dolgozatokban, hanem a jó megoldásokat pipálják ki — ilyen és ehhez hasonló apró trükkökkel dolgoznak szemléletváltáson az iskolák annak érdekében, hogy kevesebb legyen a szorongó diák, s így a tanulási zavar vagy az agresszív magatartás előfordulása is.
A Hit Rádió Hitköznapok című műsorában Illés Kornélt, a salgótarjáni Hit Gyülekezete lelkészét és Göntér Mónikát, tréner-coachot kérdeztük az önbizalomról.
Coachok, trénerek, terapeuták, pedagógusok hosszú ideje használnak képeket azért, hogy elősegítsék a változást, a tanulást vagy éppen az ügyfél önismeretét.
Ez az eset szép példája annak, hogyan lehet egészen apró, finom beavatkozással komoly, pénzügyileg is mérhető eredményt elérni: az értékesítőkből álló csapat teljesítménye 40%-kal nőtt a teamcoachingot követő negyedik hónap végére.
Új oktatási-nevelési paradigmával kísérletezik néhány magyar szakember. Az új módszer lényege, hogy néhány ügyes kérdéssel és következetes magatartással partnerré teszik a gyerekeket, így azok maguk lesznek a viselkedésük és az eredményességük bírói – és gazdái. Az eljárást már több hazai iskolában is sikeresen tesztelték.
Hogyan coacholunk fogvatartottakat a börtönben? Milyen sajátosságai vannak a fogvatartottakkal folytatott coachingbeszélgetéseknek? Ezeket és más hasonló kérdéseket jártunk körbe kollégáimmal a Pünkösdi Teológiai Főiskola 2019. évi coachkonferenciáján.
A probléma forszírozása helyett a megoldás kerül a fókuszba. - Az iskolás gyerekek, a szülők és a pedagógusok közti együttműködést és a felelősségvállalást hangsúlyozzák. - A megoldásközpontú coaching módszer a közoktatás részévé válhatna.
Vajon miért van az, hogy olyan sokan kutyául szenvednek az iskolától és az oktatási rendszertől? Sokszor nem lehet tudni, kinek rosszabb, a pedagógusoknak vagy a gyerekeknek? Tényleg, miért nem értenek szót egymással?